Székelykáposzta gazdagon

sült karfiol szár leves zero waste szakácskönyv

Hozzávalók 4 adaghoz:

500 g savanyú káposzta

1 marék (kb 60g) vöröslencse

40 g rozs (megmosva, beáztatva) vagy árpagyöngy

1 gerezd fokhagyma

1 nagy fej hagyma

20 szem (80 g)  főtt gesztenye*

2 liter tejből paneer* (vegán verzióban, vagy ha nincs készen, elhagyhatod, de egyszer mindenképp próbáld ki vele)

3 ek. olaj

2 ek. liszt

2 tk. pirospaprika (vagy füstölt pirospaprika, ha hiányzik a füstölt íz)

1 kk. majoranna

1 babérlevél

só, bors ízlés szerint 

1 dl paradicsomlé

alaplé vagy víz

friss, házi tejföl a tetejére (vagy napraforgó tejföl)

* Ha épp nincs otthon gesztenyéd eltéve még az őszi hónapokról vagy nincs időd paneert készíteni, akkor ezeket elhagyhatod, a gabonáktól és a lencsétől is ízletes lesz a káposztád.

Bár a nevéből erre következtethetünk, a székely káposzta nem székely eredetű. Az ételnek inkább irodalmi, és meglehetősen hulladékcsökkentő vonatkozása van. Egy anekdota szerint a székelykáposzta nevet maga Petőfi Sándor adta annak az ételnek, amit a Gránátos utcai Komló-kert kocsmárosa készített Petőfi barátjának, Székely Józsefnek. Mikor a két barát megérkezett a kertbe, már fogytán volt az ebédválaszték, így Székely megkérte a kocsmárost, hogy öntse össze nekik a maradék pörköltet savanyúkáposzta főzelékkel. A párosítás annyira jól sikerült, hogy mikor Petőfi újra ellátogatott ide, ugyanezt rendelte. Így született a székelykáposzta.

Elkészítés:

Attól függően, hogy mennyire savanyú a káposzta, első lépésként hideg vízben átmosom, hogy a savanyúsága enyhüljön.

Pici olajon megdinsztelem a hagymát, rászórom a lisztet, és világos rántást csinálok. Hozzáadom a pirospaprikát majd a savanyú káposztát, az apróra vágott fokhagymát, a vöröslencsét, a paradicsomlevet, a babérlevelet. Majd sózom, és felengedem egy ujjnyival több vízzel vagy alaplével, mint amennyi ellepné. Fedő alatt lassú tűzön puhára főzöm (kb. 40 perc alatt, vagy kuktában 30 perc alatt).  

Közben előkészítem a gesztenyét. (Bár ilyenkor januárban már azzal a gesztenyével főzök, amit még ősszel vettem a piacon, megfőztem a következő módon és lefagyasztottam. ) Egy tál hideg vízbe teszem őket. Ami a tetején marad, az sajnos kukacos, és megy a komposztba. A többit alaposan megmosom, és keresztet vágok a tetejére, hogy könnyebben meg tudjam pucolni. Sós vízben fedő alatt puhára főzöm. Közben egy serpenyőben megpirítom a kockára vágott paneert. A végén hozzáadom a negyedekre vágott főtt gesztenyét, és pár percig összefőzöm őket a káposztával. 

A paneer (indiai házi sajt) készítése:

A paneer készítése nagyon egyszerű folyamat.  Egyedül a friss házi tej beszerzése okozhat nehézséget, ha nincs a közeledben piac.

2 L tej (igazi házi, zsíros)

kb. 6 ek. citromlé vagy ecet

A tejet felforralom, amikor forrni kezd, leveszem takarékra, és apránként hozzáadom a citromlé vagy ecet felét. Elkeverem, és megvárom, hogy kicsapja a túrót. Ha ez nem történik meg, akkor addig adagolom hozzá az ecetet, amíg sárgászöld savót nem látok. (Türelmesen kell készíteni, mert ha túl sok ecetet adsz hozzá, akkor apró, morzsalékos lesz a paneer.) Nem biztos, hogy az összes ecetre vagy citromlére szükség lesz. Amikor már teljesen különvált a savó és a túró, leveszem a tűzről, és pár percig hagyom állni. Egy konyharuhával kibélelt szűrőbe öntöm az egészet, így a ruhában csak a túró marad. A konyharuha tetejét összecsavarom, és 1-2 órát állni hagyom a paneert a szűrőben, hogy egy szép koronggá álljon össze. A sajtkészítés melléktermékét, az értékes savót pedig főzelékbe, kelttésztába, süteményekbe használom fel.  

0
    0
    Your Cart
    Your cart is emptyReturn to Shop